I'M STILL WONDERING WHY

Valahányszor azt érzem,hogy ura vagyok a helyzetnek,történt valami,ami a földre nyomott. Azt kérdeztem magamban : de miért? Talán arra ítéltettem, hogy mindig megközelítsem a célszalagot, de sohasem szakíthassam át? Isten ennyire kegyetlen lenne hozzám ,és csak azért engedi látni a pálmákat a horizonton, hogy a sivatag közepén szomjanhaljak?

OFF vol.2

Zárásként:

I JUST WANT MYSELF BACK

Belefárdtam a mindennapos pofonokba,elegem van,hogy senkinek nem jó soha semmi. Éljek,törődjek,szeressek,rohanjak,várjak.... Minek?Ha csak visszaüt? Ha fölösleges?Kiteszem a lelkemet,figyelek,adok,gondolkodok,foglalkozok. És velem ki fog? Velem ki törődik? Én nekem nem lehet rossz napom?Én nem kaphatnék egy kis támogatást? Eljutottam odáig,hogy egy év alatt minden célom,kedvem megszűnt és eltűnt.

Hol vannak az álmaim? Vissza akarom őket kapni, újra akarok örülni, újra felhőtlenül akarok mindent csinálni, nem gondolni semmire,csak a pillanatnak élni, folyamatosan tervezni, és végre úgy, hogy MEGÉRJE. Vissza akarom kapni a régi önmagamat,ki akarok érzéseket tépni a szívemből,mégha beledöglök akkor is. És egy jó darabig nem akarok semmit sem érezni. Nem akarok semmire sem gondolni. Aludni akarok,amíg a szürkéből színes nem lesz...

OFF

Nem fogok többet blogolni egy  darabig úgy döntöttem,nem mintha olyan sokmindenkit mélyen érintene,de aki olvassa eme felemelő írásokat,azoknak szól. 

Nem fogom magamat ismételni újra meg újra körvonalakban. Unom. Nem csak én.

Majd írok...egyszer. Ha úgyérzem. 

"Majd megöregszel és bánni fogod,

hogy bántasz - azt,amire büszke vagy ma.

A lelkiismeret majd bekopog

s nem lesz emlék,melyben magadra hagyna."

"Az álmatlan éjszakák gyorsan fölemésztik az életet. S mert virrasztás alatt a lélek nem jut elég mézhez, táplálék hiányában a vágyak sovány kosztján igyekszik megélni, s mivel ebből sem örömöt,sem fenntartó erőt nem meríthet, s érzi, hogy hamarosan belepusztul a sóvárgásba, a filozófiához, a kemény elhatározáshoz és a belenyugváshoz fordul, segítségért kiált hozzájuk. De hiába! Nem segítenek, meg sem hallják a kiáltást, s a lélek elerőtlenedik.

Screaming

"I've never been scared to dream until now, I can't close my eyes,I'll carry on,screaming..."

Night

Régebben szerettem az éjszakákat.

Mára rettegek tőlük.

Zavar,ha csend van,ugyanakkor zavar a nyüzsgés,nem jó itthon,de ki nem vágyom. Éhes vagyok,de megmozdulni képtelen vagyok,aludni akarok,de teljesen reménytelen,5-nél előbb nem megy,tanulni kéne már megint,de képtelen vagyok koncentrálni.

Érezni nem akarok,de persze semmi nem úgy megy ahogyan azt én szeretném. Hát ez sem. 

"Hiába vágysz az emberi teljességre,

-mert az emberből hiányzik valami.

Hiába reménykedsz a megváltó egészben,

-mert az egészből hiányzik valami."

Carnival of lust

A vágyaink és a sorsunk néha távol állnak egymástól. De ha mindenki saját életének a kovácsa,akkor lehet csiszolgatni,nem? Próbálom magam meggyőzni bizonyos dolgok ellentétéről,de néha attól ijedek meg,hogy így csak egy nagy nagy ködben veszek el,nem valós dolgokkal. De miért lenne jó a rideg valóság? Mi lenne abban jó,ha teljesen relatív lennék? Bizonyára nem foglalkoznék bizonyos dolgokkal. Nem érintene olyan mélyen egyes emberek viselkedése. De így ezzel az is párosulhat,hogy nem veszek észre dolgokat.

Nem tudok,és valószínű,hogy nem is akarok olyan nyomorulttá válni,hogy ne érezzek. Biztos,hogy sokszor hasznos dolog... olyasmi lehet,mint az érzéstelenítő. Csak ez nem fizikai. 

Szóval akkor megint oda lyukadok ki,hogy marad minden így,sőt remélem hogy marad minden így ahogyan volt,és nem változik/változott semmi? IGEN. 

Insomnia

Ismét régen írtam,mostanában csak idézeteket pakolok be,és abból nem lehet semmit sem leszűrni,bár ez érdekel talán a legkevésbé. 

A vizsgaidőszakkal az álmatlanságom is visszatért,úgy érzem magam, mint télen, csak most melegebb van... 

Nehéz feltöltődni,és várni az ismeretlent. Ez borít ki a legjobban. Elfolytott dolgokkal kelni és feküdni, és csak ideig-óráig tudom elfoglalni magam. Folyamatosan kattog az agyam és nem tudom megállni. Hol jobb, hol rosszabb. De esténkét ez bolondít meg,amikor csend van,itt vagyok a szobámban, zene, dalszövegek,netán tanulás ha jobb passzban vagyok.  És nem hagynak nyugodni ezek a dolgok. Tervezni,gondolni,várni,tervezni,gondolni,várni. Ez a menetrend. És ha nem jön össze,akkor természetesen kétségbeesés,megijedés,pillanatnyi elmezavar. 

És félek.